Péntek reggeli szigorlatom után Vajtára indultunk. Először nem akartam jelentkezni,igazán nem tudom,hogy miért.Csak.Mert nem. Aztán jöttek egymás után a vizsgák,egyre kevesebbet mozdultam el a könyvek mellől,kezdtem úgy érezni,hogy becsavarodok a sok jogba. Így aztán végül jelentkeztünk.
Jót tett...Vajtára amúgyis szeretek menni.
Van egy olyan leírhatatlan hangulata. Egyszerre van jelen a csend,békesség és a zaj. Természetesen nem hagyhattuk ki a kávézót,nem is lehetne,az a központ:) Jó leülni egy pohár kávé,tea,forró csoki mellé és beszélgetni,vagy csak hallgatni ahogy a többiek beszélnek,vagy csak úgy nézelődni. Vajta egyszerre megnyugtat és felpörget-nagyon jó hely,mindenkinek csak ajánlani tudom;)
